De ki az a UX designer?

Mielőtt az előbbi kérdésekre kitérnénk, azt gondolom, muszáj az utóbbi kérdést megválaszolni. A UX designer egy olyan személy, aki érthetővé varázsolja a digitális világot az emberek számára. Célja, hogy az alkalmazások és a virtuális rendszerek ne megnehezítsék a felhasználók életét, hanem egyszerűbbek, használhatóbbak legyenek. Egyszóval: Kellenek ebbe a bonyolult világba!

Kiből válhat UX Designer?

Bárkiből! Ez nem olyan szakma, mint a fizika, a programozás vagy az orvoslás. Aki szeretné elsajátítani az alapokat, annak érdemes egy tanfolyamon részt vennie, és már bele is kóstolhat a UX designer munkájába. Az InnoDesignnál 32 óra alatt tanítjuk meg Neked, hogyan is működik ez. 

Nyitottnak kell lenned az újra és fontos, hogy élvezd a csapatmunkát. Ez nem az a szakma, ahol egyedül nekivághatunk a termék tervezésének, ezért fontos, hogy jól érezd magad más emberek társaságában és elfogadd, hogy a projekt keretein belül mindenki egyenrangú. Máshogy nem is működne.

Én azért szeretem ezt a szakmát, mert sok embert ismerhetek meg, jó érzés egy kreatív atmoszférában dolgozni, és szinte végtelen lehetőség rejtőzik a projektekben.

Mihez kell értenie?

Empátia. Empatikusnak kell lennünk, hiszen embereknek tervezünk. Ha nem értjük meg a problémájukat, és nem tervezünk az igényük szerint, akkor hiába dolgozunk megállás nélkül, nem lesz sikeres a termékünk.

Interjúk lebonyolítása és kulcsszavak megtalálása. Amennyiben úgy érzed, hogy szívesen beszélgetsz emberekkel és érdekel, hogy mit mondanak, akkor jó helyen vagy. Van, ahol külön értelmezik a kutatást és azt mondják, hogy legyen UX Designer és UX Researcher. Az utóbbi csak a kutatással foglalkozik, interjúztat és a legfontosabb kulcsszavakat gyűjti össze az interjúk és felmérések során. Ez egy önálló pozíció, de nem mindenhol, így a legtöbb helyen ezt a feladatot is a UX Designer végzi.

Rendszerszemléletű gondolkodás. Át kell látnia, hogy a rendszerek hogyan tudnak a lehető legegyszerűbben felépülni és jól strukturáltak lenni. Persze léteznek technikák ennek a kompetenciának a fejlesztésére, így nem gond az sem, ha ez a képességünk fejlesztésre szorul. Az általunk elképzelt struktúrát úgyis el kell vinnünk a felhasználóink számára, és majd Ők megmondják, hogy mi az, ami érthető és mi az, ami nem. Kapni fogunk javaslatokat a rendszerünkre vonatkozóan. Ezeket érdemes elfogadnunk és ennek megfelelően átalakítanunk. Ha papír alapon sikerült a rendszer felépítése és már készen állunk arra, hogy átültessük a digitális világba, akkor ezt megtehetjük olyan szoftverekkel, mint a Figma, Adobe XD vagy Sketch.

Ne féljünk az új programok megismerésétől és azok használatától. Próbáljunk ki minél többet, hogy kitapasztaljuk, melyik a legjobb számunkra, hol tudunk komfortosan tervezni. A UX Designer munkájához hozzátartozik, sőt elengedhetetlen, hogy értsen a tervező programokhoz. Az elején nagyon nehéz lesz ezek használata, de minél többet tervezünk, annál gyorsabban és jobban fognak elkészülni a rendszereink. Az első projekt elkészítése után, szinte haladó designerré fejlődünk a programok használatát tekintve, így elmondhatom, hogy gyorsan lehet fejlődni a szoftverhasználatban.

Tesztelés felhasználókkal. Mindig izgalmas elvinni az ügyfélnek a termékünket, megmutatni, hogy miért is lesz jó számára. Érdemes a tesztelést úgy végezni, hogy feladat elé állítjuk a tesztalanyt, és figyeljük, hogyan mozog az alkalmazásban. Általában 2-3 fő bőven elég a megfigyelésre, hogy a tesztalany minden mozgását megfelelően végigkövesse. Mindig van egy olyan szem, ami lát valami fontos részletet, amit a többiek talán észre sem vettek.

Visszajelzések beépítése. A visszajelzések és a megfigyelések alapján érdemes újratervezni (ha szükséges) a felületünket, ha azt tapasztaljuk, hogy valami nem megfelelően működött. Ehhez az is kell, hogy ne nézzük le a tesztalanyt, hiszen Ő azt tudja mondani, amit tapasztalt. Ne mondjuk, hogy ,,Nem értette meg” vagy ,,Az Ő visszajelzését inkább hagyjuk”.

Prezentálás. Sajnos ezt sem ússza meg a designer. Ki kell állni és a projekt bizonyos szakaszaiban prezentálni kell az eredményeket, és be kell tudni mutatni úgy, hogy az ,,eladja” önmagát. Akármennyire is szuper a tervünk, hiába, ha a vezetőség nem látja benne a potenciált. Így a prezentációs technikánkon is érdemes folyamatosan csiszolnunk. Hallottatok már az elevator pitch-ről? A lényege, hogy amíg beszálltok a liftbe a főnök mellé és eljuttok egyik emeletről a másikra, vagy a folyosón találkoztok és elértek A irodából B irodába, el tudd mondani, hogy miről van szó. Persze ezt úgy, hogy Ő is megértse. Erre körülbelül van 3 perc. Rövid igaz? Ezért kell mindig felkészültnek lennünk a projekt minden részletéből, és nagyon gyorsan össze kell foglalnunk a legfontosabb részleteket. Miért jó? Kinek jó? Van buktató? Mennyibe kerül? 

A UX Designernek szorosan kell együttműködnie a programozókkal és a marketing osztállyal is, hiszen Ő az, aki teljes mértékben érti, hogy miről szól a projekt. Pontos definíció nélkül elég nehéz lenne egy marketingkampányt felépíteni és azt sikeresen eljuttatni a célközönséghez.

Összességében a UX Designernek mindenhez is kell értenie, de ha a fent felsorolt kompetenciák nagy részével rendelkezel, akkor biztos utad van Neked is, hogy Te is designerré válj!

Mi a feladata?

Fentebb elég sok kompetenciát felsoroltam és vele együtt tevékenységeket is, így ezt a kérdést nagyrészt meg is válaszoltam. Ennek ellenére itt egy rövid gyűjtés a feladatait illetően:

• Felhasználó központú gondolkodás (aminek az alapja a Design Thinking)
• Pszichológiai ismeretek
• Kutatási módszertanok
• Usability, azaz a használhatóság ismerete
• Felhasználói utak tervezése
• Információs architektúra tervezése
• Felületek előzetes megtervezése (asztali gép, tablet, telefon, okosóra)
• Drótváz, mockup, prototípus készítése
• Interakciótervezés
• Tesztelés
• Prezentálás

Elég sok feladatnak tűnik, de úgy gondolom, hogy a nagy része kreatív és ezáltal egy olyan folyamat is, amit az ember szívesen csinál. 

Hogyan tud egy frissen végzett junior UX Designer elhelyezkedni?

Először is fontos, hogy a képzésen teljes mértékben tegye oda magát és figyeljen minden apró részletre. Hogyan néz ki a folyamat, milyen lépésekből áll? Milyen ötleteket lát és milyen szemléletet gyűjt? Milyen lesz a végső munkája? Az InnoDesignnál nagyon figyelünk arra, hogy ne csak egy projekten menj végig és kapj egy papírt, ami igazolja a kurzus elvégzését. A tanfolyam végén lesz egy portfólió elemed, ami maga a projekteredményed. A már megtanult lépések segíteni fognak abban, hogy a portfóliódat bővítsd. Nem baj, ha fiktív terméket készítesz, a lényeg, hogy a mögöttes munka látszódjon és értékelhető legyen. Minél több értékelhető tervet készítesz el, annál nagyobb és bővebb lesz a portfóliód. 

Azt látom a piacon, hogy egyre több designerre van szükség, és jelenleg hamar el is kapkodják azokat, akik rendelkeznek egy ütős portfólióval és ismerik a tervezési folyamat részleteit. Én csak javasolni tudom, és bátorítalak Benneteket arra, hogy kóstoljatok bele ebbe a kreatív és nagyszerű szakmába. Higgyétek el, hogy nem véletlenül lett egy felkapott terület.