19th Ave New York, NY 95822, USA

Design Thinking és folyamatai kezdőknek

6-4 (Demo)
Mit jelent a UX és mi az a Design Thinking?

A UX a User Experience rövidítése, ami magyarra lefordítva felhasználói élményt vagy ügyfélélményt jelent. Na de hogyan jutottunk el odáig, hogy az ügyfélélmény a mindennapok egyik nélkülözhetetlen eszköze legyen? A Design Thinking segít nekünk!

Nem volt mindig úgy, hogy a termékeket az ügyfelek igényeire támaszkodva készítették el. Nem is kell olyan sokat visszaugranunk az időben, 40-50 évvel ezelőtt a cégek és gyárak szabták meg, hogy mit adnak a vásárlóknak. Érdekes belegondolni abba, hogy milyen az, amikor a vásárló nem válogathat kedvére a termékek között, hanem azt kell megvennie, ami éppen elérhető. Még akkor is, ha nem teljesen fedi le az igényeit az adott termék.

Ahogy közeledünk a jelenhez, egyre több és több szolgáltató, cég és gyár jön létre, és a nemzetközi piac is közeledett. Mit jelent mindez? A vásárlóknak lehetőségük adódott arra, hogy válogassanak a termékek és szolgáltatók között, ami a cégeket rákényszerítette arra, hogy megtalálják a módját annak, hogy az ő termékeiket válasszák a fogyasztók. Ezt úgy tudják elérni, ha azt adják vásárlóiknak, amire valóban szükségük van. És hogyan érhetik ezt el? A válasz nem is lehetne ennyire egyszerű: Kérdezzük meg az ügyfelet!

Miért kell alkalmaznunk?

Ahhoz, hogy megértsük az ügyfelek gondolkodását és szükségleteit, meg kell kérdeznünk Őket. Enélkül nem tudunk úgy terméket vagy szolgáltatást kínálni, hogy arra biztosan legyen kereslet. Képzeljük el, hogy éppen egy vállalkozást indítunk el, ami valamiért nem vonzza az ügyfeleket és nem produkálja azt az eredményt, amire vártunk. 

Megnéztük, hogy az általunk kínált termékre vagy szolgáltatásra van-e igény? Készítettünk piackutatást vagy megkérdeztük az utca emberét? Milyen versenytársaink vannak és Ők mit kínálnak? Néhány egyszerű kérdés, de a rájuk kapott válaszok nagyon fontosak, aminek kiderítésében segítségünkre lesz a Design Thinking.

Olyan élményt szeretnénk nyújtani felhasználóink számára, ami különlegessé tesz bennünket, és emiatt fognak újra és újra minket választani. Vagyis a termékünk kivált valamit a vásárlókból. Ezt hívjuk élménynek, ami a termékünk egyik eredménye. Van hatásunk arra, hogy ezt az eredményt minél magasabb szintre emeljük. 

A megfelelő ügyfélélmény eléréséhez elengedhetetlen, hogy megvizsgáljuk a nem bizonyított hipotézisünket. Vigyük ki a terepre az általunk elképzelt terméket vagy szolgáltatást, és kérdezzük le a leendő célcsoportunkat. Vajon tényleg fennáll a probléma, amire megoldást szeretnénk nyújtani? Természetesen ennek is megvan a technikája, hogyan csináljuk. A “kifizetnél érte x összeget” és “használnád-e” kérdések a legrosszabbak. Kerüljük, sose kérdezzünk rá, mert tévútra vihet. 

Amikor terméket, mondjuk egy alkalmazást szeretnénk létrehozni, nagyon sok dolgunk van. Nem elég csak elképzelnünk, megterveznünk és lefejlesztenünk. Azok a cégek, akik így dolgoznak, rendszerint abba a problémába futnak bele, hogy a befektetett idő, energia és pénz nem térül meg. Alaposan körbe kell járnunk, hogy a probléma, amire létre akarjuk hozni, tényleg fennáll-e, és ha igen, ténylegesen megoldás-e rá a termékünk.

Milyen lépésekből áll a design Thinking?
Nulladik lépés: Ötlet kialakulása

Anélkül elég nehéz bármilyen prolémára is megoldást találni, ha nem találkoztunk vele, nem éreztük át. Így ahhoz, hogy bármilyen design folyamatot elkezdjünk, kell valamilyen alap ötlet vagy probléma, amivel dolgozhatunk. Ha nincsen kifejezett probléma, ami minket zavar, akkor körbekérdezhetünk köreinkben, kinek, milyen nehézségei vannak a mindennapokban vagy mi az, ami zavarja, lehetne jobb is. Például: ,,Nem tudok mindegyik kávézóba beülni a kutyusommal., Mondjuk egy séta során nem is tudom hogy keressek rá., Nincs kedvem a környéken lévő 30 kávézót egyesével végignézni, melyik kutyabarát.’’. Ez egy olyan probléma lehet, ami csak azokat érinti, akik a kutyájukkal járják a várost, és viszik mindenhova kis kedvencüket.

Gyűjthetünk információt így vagy gyűjthetünk a hírekből is. A globális problémák, mint például az élelmiszerpazarlás, a globális felmelegedés, a rossz levegőminőség vagy a föld kimerülő forráskészlete. Nagy térhódítást nyernek az elektromos autók, hiszen megoldás a “járjunk zölden” kérdésre. Persze az elektromos autók gyártása és későbbi megsemmisítése továbbra is nehéz kérdés, hiszen a környezetet ugyanúgy terheljük, nem számít, hogy elektromos vagy belsőégésű motorral hajtott járműről beszélünk. Viszon a termék elkészülésének időpontjától a termék megsemmisítéséig van jó pár év. Nem mindegy, hogy van-e olaj a kocsiban, amit évente cserélünk (persze, ha nem folyik el közben) vagy egyáltalán nincsen olaj. Így valóban mondható, hogy az elektromos autó használata egy jobb alternatíva. 

!FONTOS! Amennyiben már látsz ötleteket, lehetőségeket, ahogyan megvalósítanád a terméket, akkor kérlek még NE állj neki, hagyd ki a többi lépést. Az ötletedet írd fel és tedd el későbbre. Ígérem, elő fog kerülni a folyamatban!

Első lépés: Kutassunk!

Megvan az ötlet, ideje nekiállni elkészíteni a terméket vagy szolgáltatást, ugye? Vannak ötleteink, hogy hogyan valósíthatjuk meg, és már fejlesztjük is az alkalmazást, építjük a szolgáltatást! Nos, nem. Nem javaslom. 

Ahhoz, hogy biztosak legyünk, tényleg fennáll a probléma másnál is vagy ez csak egy egyéni gond, terepre kell mennünk és kutatnunk kell. Ahhoz, hogy kutassunk több megelőző lépést kell megtennünk annak érdekében, hogy valós információkhoz jussunk. Érdemes egy design csapatot létrehozni, ami lehet minél színesebb, diverzebb. Mindenki máshogyan látja a világot, ami számunkra nagyon hasznos tud lenni!

Tudnunk kell kit kérdezzünk, ki a célcsoportunk. Maradjunk a kutyás példánál. Fontos, hogy olyan embereket kérdezzünk, akiket valóban érinthet ez a probléma. Ha olyat kérdezünk, akinek nincsen kutyája, akkor valószínűleg nem érinti a probléma, tehát kevésbé lesz érdekelt benne. A pontos célcsoportunk megtalálásában segít bennünket az úgynevezett Stakeholder Map. A kutyás példára készítettem egy Stakeholder analízis, ami valahogy így nézne ki:

Design Thinking – Stakeholder map

Mostmár tudjuk, kiket kell kérdeznünk ahhoz, hogy hiteles és megfelelő információkhoz jussunk. 

+Tipp: Gyűjtsünk egy kis empátiát és nézzük meg a problémát egy olyan személy szemszögéből, aki valóban érintett. Ragadjunk magunkhoz egy ebet, és járjuk a várost. Nézzük meg, tényleg nehéz-e kutyabarát helyet találni. Jegyzeteljünk fel mindent, milyen benyomásaink születtek.

Második lépés: Insightok begyűjtése

Először is meg kell beszélnünk, hogy mi az az insight. Kifejezett magyar fordítása nincsen, de ha le szeretném fordítani, akkor a “Kulcsmondatok kiszűrése” lenne az egyik legjobb fordítás. Persze, ahány designer, annyi fordítás, de a lényeg mindenhol ugyanaz. Találjuk meg azokat a kulcsüzeneteket, amik támogathatnak bennünket abban, hogy a megfelelő problémára hozzuk a megoldást. 

A kutyás problémánál jöhetnek olyan kulcsüzenetek, mint a ,,Nem tudom kikeresni, melyik állatbarát., Macerás a keresőt használni., Van,olyan hely, ami állatbarát, de nem tünteti fel az oldalán., Nincs kedvem 30 kávézót átböngészni.’’ Ezek olyan kulcsüzenetek, amikre találhatunk megoldást. Itt jön képbe a HMW (How might we…?), vagyis a hogyan tudnánk? kérdés. 

Íme néhány példa:

Hogyan tudnánk elérni, hogy Dani azonnal lássa a kutyabarát helyeket?

Hogyan tudnánk segíteni Sárának abban, hogy ne legyen macerás a keresőt használni és 30 kávézót átböngészni?

Figyeljünk, hogy a kérdésünknél mindig a felhasználó problémáját probáljuk megoldani!

Elérkeztünk egy ponthoz, amikor megismertük a problémát és kellő információval rendelkezünk ahhoz, hogy ha kell, akkor újra definiáljuk a problémát. Továbbra is az a probléma, hogy macerás a kereső használata? Nincs kint az “állatbarát hely vagyunk” matrica? Tényleg ilyen sok kávézó van?

Ha továbbra is meg vagyunk győződve arról, hogy a probléma, amivel elkezdtünk dolgozni, fennáll és kell rá megoldást hozni, akkor nincsen teendőnk. Ha a probléma csak egy embert érint, akkor nem érdemes vele foglalkozni, mert sok időt vesz el és nem lesz nagy eredménye. 

Harmadik lépés: Ötletelés

Ötletelünk! Végre! Szokták mondani a résztvevők a képzéseken, mert ilyenkor jöhetnek elő a korábban felírt ötletek, és elengedhetik fantáziájukat a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban, amit szeretnének létrehozni. Minél vadabb egy ötlet, annál jobb. Fel kell készíteni a csapatot az ötletelésre és már mehet is, akár alap ötletelési technikákkal is, mint a Brainwriting vagy Brainstorming. Minden ötlet jó ötlet! Minden ötlet kerüljön fel, hiszen elképzelhető, hogy valaki pont a másik ötletéből nyer ihletet vagy tud valamilyen formán rákapcsolódni. 

Az ötleteket érdemes csoportosítani, majd felhelyezni olyan diagrammba, ami megmutatja nekünk, hogy melyik ötlet az, amelyik a legjobb megoldást hozza a problémára. Javaslom a NUF diagramot, amit itt láthattok:

Design Thinking – NUF diagram

A NUF diagramban elhelyezett ötletek megmutatják nekünk, hogy melyik ötlettel érdemes továbbmenni. 

Negyedik lépés: Prototípus-építés

Prototípust építeni ezerféle lehetőségünk van. Lehet az papíralapon rajzolt, wc papír gurigából felépített. Használhatunk bátran legót, gyurmát, fogpiszkálót vagy akár meglévő tárgyakat, amiket át szeretnénk kicsit tervezni. Ha prototípusnak egy okoszemüveget szeretnénk elkészíteni, akkor ahhoz elég egy szimpla szemüveg és egy kis kreativitás. Ne álljunk neki lefejleszteni, drága technikákat beszerezni.

Na de mivan akkor, ha alkalmazást szeretnénk készíteni? A kutyás problémát újra előszedve, az a megoldás, ha egy applikációt készítünk. Azt gondolnánk, hogy rengeteg idő, pénz és kollégák hada kell egy alkalmazás protoípusának a megtervezéséhez. Van egy jó hírem! Nem kell! Rengeteg program és alkalmazás áll rendelkezésünkre. Ilyen például a Figma, Adobe XD, Sketch és még sorohatnám. Ezek olyan programok, amelyek segítségével egyszerűen és gyorsan tervezhetjük meg az alkalmazásunkat. Azok, akik alkalmazástervezést végeznek, Ők a UX designerek.

Nem szabad összekeverni a UX designer munkáját egy olyan munkájával, aki egy design folyamaton vesz részt. Merőben más kompetenciák szükségesek és több komplexitást igényel, de erről egy másik cikkben olvashattok majd.

Ötödik lépés: Tesztelés

Amint elkészült a prototípusunk első verziója, érdemes kivinnünk a leendő és potenciális ügyfeleink számára. Ne féljünk, ha nem tökéletes vagy kezdetleges. Az alap funkciókat legyenek elérhetőek. Teszteljük bátran az ügyféllel a termékünket. Én a kutyás problémára egy olyan applikáicót készítenék el, ami rendelkezik térképpel és vannak benne feltüntetve fiktív kávézók. Megkérném az adott felhasználót, hogy mutasson nekem az applikáció segítségével olyan helyet, ahová a kutyusával be tudna ülni. Ez egy jó feladat, hiszen egyszerű és a felhasználó igényeire megoldást jelenthet. Amikor azt gondoltuk, hogy jó munkát végeztünk, na akkor jön a feketeleves. A tesztalany fog nekünk visszajelzéseket adni arról, hogy mi az, ami tetszik neki, de arról is, hogy mi az, ami nem. Minél többet tesztelünk, annál több visszajelzést kapunk, aminek segítségével továbbfejleszthetjük a termékünket. Érdemes újra és újra visszavinni a felhasználókhoz, mindaddig, amíg azt nem mondhatjuk: Kész! 

Hatodik lépés: A/B koncepció

A termékünk készen áll, már csak azt kell eldöntenünk, hogy mennyi energiát, pénzt és időt szeretnénk belefektetni. Erre szolgál a különböző koncepciók elkészítése. Példának hoznám egy parkoló felépítését a belvárosban. Mire elegendő a tőkénk? Egy placcot leszórunk apró kavicsokkal és körbekerítjük dróthálóval? Vagy lebetonozzuk? Kis bódénk lesz egy alkalmazottal, ahol fizethetünk vagy sorompó épül fiztető automatával? Netán akkora a büdzsénk, hogy hatemeletes parkolóházat építünk? 

Nos, ezek a koncepciók segítenek minket abban, hogy ne tervezzük túl magunkat, és időben is belátható legyen a termék elkészülése. 

Az elkészült termékünk mostmár készen áll arra, hogy a prototípusból kész termékké alakuljon. Legyen az egy alkalmazás, egy parkolóház megépítése, közösségi közlekedési eszköz megvásárlása vagy egy okosóra legyártása.

Hogyan segíti a design thinking a vállalatokat/startupokat?

A design gondolkodás egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy erősen ügyfélközpontú, ami segít bennünket megérteni az ügyfeleink viselkedését és a termékeinkhez való viszonyukat. Minden olyan lépés, amivel magasabb szintre emelhetjük az ügyfeleinknek szánt termékeinket vagy szolgáltatásainkat, lehetőséget nyújt nekünk az ügyfelek lojalitásának fokozásában, és segíti az új vásárlók könnyebb és gyorsabb csatlakozását. Ki ne szeretne több ügyfelet vagy vásárlót? 

Ezenkívül további jótékony hatásai is lehet. Például stratégia meghatározásában, cégen belül használt termékek, folyamatok vagy szolgáltatások fejlesztésében. Az agilitáshoz is erősen kapcsolódik, hiszen nem azt erőlteti, hogy fizessünk ki sok pénzt, készítsük el a terméket és éveket várjunk arra, hogy befusson, miközben senkinek nincsen rá szüksége, hanem lehetőséget nyújt nekünk arra, hogy a rossz terméket időben felismerjük és elengedjük. Pénzt, időt és energiát nyerünk az alkalmazásával, valamint olyan termékeket állíthatunk elő, amelyekkel tényleg piacképesek lehetünk.

A startupoknál rendkívül jól kell felmérni az ügyféligényt, jól kell eltalálni a problémát, és az arra elkészített megoldást. Gyorsan változnak az igények, gyorsan kell jó döntéseket hozni, és okosan beosztani a startupba fektetett pénzt. Mindezt nem tehetjük meg úgy, hogy ne lennénk felszerelve a design gondolkodás eszközeivel és folyamataival. Mindenkinek, aki startupban gondolkodik javaslom, hogy végezze el a képzéseket, hiszen olyan szemléletet és eszközöket fog kapni, amelyek nélkül nagyon nehezen tudna egy sikeres startupot üzemeltetni. 

Javaslatom a képzésekkel kapcsolatban:

A képzéseink az InnoDesignnál egymásra épülnek, de ettől függetlenül külön-külön is választhatóak.

A Design Thinking képzésünknél az ügyfélközpontú gondolkodást tartjuk különösen szem előtt, valamint saját projektjeitek keretein belül dolgozunk együtt két napot.

A Service Design képzéseinken a szolgáltatástervezéssel ismerkedhettek meg. Megtanulhatjátok elemezni az ügyfél lépéseit, aminek segítségével majd fel tudjátok építeni a szolgáltatást vagy éppen javítani a meglévőt. Lehetőségetek van akár a Basic képzésen részt venni vagy az Expert képzést elvégezni.

32 órás UX design képzéseinken lehetőségetek van saját projekten dolgozni úgy, hogy a problémára egy saját alkalmazást hoztok létre. Kutatás, struktúra építés, új platformok megismerése és egy jó csapat. Izgalmasan hangzik? Vágj bele!

A fenti képzéseink országos szinten elérhetőek, az éppen aktuális képzéseinket a weboldalunkon megtaláljátok. 

InnoDesign Hungary Kft.

Related Posts

Comments (1)

[…] tovább olvasnál a folyamatról részletesebben, úgy a korábbi, Design Thinking cikkemet tudom figyelmedbe […]

Comments are closed.

Privacy Preferences
When you visit our website, it may store information through your browser from specific services, usually in form of cookies. Here you can change your privacy preferences. Please note that blocking some types of cookies may impact your experience on our website and the services we offer.